Kismamák táplálkozása
Ha eldöntötted, hogy babát szeretnél, mind a Te érdekedben és mind a baba érdekében fel kell készülnöd a terhességre egészségileg is.A legtöbb nő mindent megtesz azért, hogy egészséges gyermeke szülessen: terhessége idején igyekszik egészségesen táplálkozni, vatamin- és ásványianyag-szükségletét fedezni, és kerülni a magzatra nézve káros anyagok fogyasztását.
A fejlödő magzat tápanyagforrását az anyai szervezet biztósítja, éppen ezért nem mindegy, hogy mit eszik a terhesség alatt a kismama. Ez nem azt jelenti, hogy "két ember" helyett kell enni. Ilyenkor nem a mennyiség a fontos, hanem inkább a minőség.
A leendő kismamának célszerű az ideális egészségi állapotát elérni a fogamzás idejére, hogy magzatuk optimális feltételek mellett tudjon fejlődni. Ehhez szükséges az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres mozgás, a káros szenvedélyek mellőzése.A kismama a terhességet megelőző testsúlya és az újszülött születései súlya között szoros összefüggés van. A kismama a terhesség előtti testtömege 15%-kal kisebb, min a kivántos, akkor nagyobb az esély arra, hogy a baba születési súlya alacsony lesz. A túlsúly illetve az elhizás növeli a terhességi cukorbetegség, a magas vérnyomás, a húgyúti fertőzések, valamint a szülési kockázatokat.
Nagyon fontos, hogy a napi energiamennyiséget változatósan, mindenféle élelmiszercsoportot tartalmazó élelmiszerekből, ételekből állítsuk össze. A szélsőséges táplálkozási formákat érdemes kerülni a terhesség alatt, mivel a baba egészséges fejlődéséhez minden tápanyagra szükség van. A fehérjék esetében fontos, hogy növényi és állati fehérjék egyaránt szerepeljenek az étrendben.
A várandósság alatt a normális folsav mennyiség duplája (napi 2-5 mg) ajánlott a kismamák számára A terhesség ideje alatt nélkülözhetetlen vitamin, mivel ennek hiányában súlyós születési és fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki a magzatnál. A fejlődés korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét lezáró folyamat csak folsav jelentlétében megy végbe hibátlanul.
A csontfejlődéshez elengedhetetlen a D- és a K-vitamin, a magnézium és a kalcium.
Az A-vitamin nem csak a látás, a fogzománc, a haj és köröm fejlődéséhez szükséges, de az immunrendszer kialakulásában és az allergia gyógyításában is jelentős szerepe van.A B-vitaminok a vörösvérsejtek kialakulásában és az idegrendszer megerősödésében jutnak fontos szerephez, valamint segítenek az emésztési problémák leküzdésében is.
A C-vitamin a méhlepény megfelelő működését és a vas szervezetbe való beépülését segíti, és ellenállóbbá tesz a fertőzésekkel szemben.Az E-vitamin a hormontermelés szabályozását és a vérkeringés megfelelő működését segíti elő.
A vas a szervezet legfontosabb nyomeleme, hemmoglobin előállításához szükséges, ami az oxigént szállítja a vérben.A szervezet teljes vasmennyiségének 70%-a a vörösvérsejtek hemoglobinjában, 5-10%-a myoglobinban, enzinekben található. A felnőtt szervezetben 3-5 g vas van. Az élelmiszerek vastartalmának kb. 10-20 %-a szívódik fel. A terhesség során mintegy 1000 mg többlet vasra van szükség.
A magzat az anyától 200-300 mg vasat von el, a placenta 150 mg vasat tartalmaz. A napi vasszükséglet, különősen a terhesség második felében növekedhet.
Állati eredetű élelmiszerek amelyek vasat tartalmaznak:
disznómáj, borjúvese, marhavese, borjúmáj, marhamáj, tojássárgája, fekete kagyló
Növényi eredetű élelmiszerek amelyek vasat tartalmaznak:
szójaliszt, szezámmag, lenmag, búzakorpa, pisztácia, csicseriborsó, száritott őszibarack, rókagomba, napraforgómag, bab, zabpehely, spenot, mogyoró.
A vashiányt laboratoriumi vizsgálattal lehet kimutatni,jelei lehetnek: száraz, repedezett bőr, töredezett haj-köröm, gyomor- és bélrendszeri zavarok.
A várandósság szempontjából talán legtöbbet említett a vas és a magnézium.
A vasra,az első három hónapban még nincs nagyon szükség, és aki nagyon émelyeg, nem is jó, ha nagyobb adagban szedi, viszont a terhesség másodok felében ajánlatos a fokozott vérképződés miatt. A folsavhoz hasonlóan segíthet elkerülni bizonyos fejlődési rendellenességek, illetve vérszegénység kialakulását. Ezekben a hónapokban a szervezet vasigénye szintén a duplájára nő.
A magnézium a csontok felépítéséhez, az ideg- és izomműködéshez, valamint az enzimek működéséhez elengedhetetlen. A várandósság alatt körülbelül a szokásos mennyiség másfélszeresét ajánlják.
Fontos ásványi anyag a kalcium,/a magzatvédő vitaminok nem tartalmazzák nagy mennyiségben/, ami nem csak a csontok építőanyaga, de a véralvadásban és az izmok működésében is szerepet kap. A kalcium "társa" a foszfor; együtt vesznek részt bizonyos szövetek felépítésében.
Szelén védő ásványi anyag, de táplálkozási szakértők szerint a szükségletet természetes formában - élelmiszerekkel vegyük magunkhoz. Nem ajánlatos étkezési kiegészitőként tartósan szedni, hajhullást, bőrgyulladást, máj- és vesezavarokat okozhat.
Az egyetlen ásványi anyag, amelynek bevitelét nem növelni, de tudatosan csökkenteni ajánlott, a nátrium (egyes ásványvizek például kimondottan alacsony nátriumszinttel reklámozzák magukat). A sejtek működéséhez ugyan elengedhetetlen, de általában túl sokat fogyasztunk belőle, ezért ilyenkor az ételeket is minél kevesebb só hozzáadásával ajánlott készíteni.
A vitaminokon kívül a szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlen az ásványi anyagok szükséges mennyisége is.
Fehérje A terhesség alatt növekszik a szervezet fehérje igénye. Sokkal több fehérjét fogyasztanak a kismamák, mint a szükséges mennyiség. Az a megfelelő, ha az állati és növényi fehérje források egyenlő arányban vannak jelen a táplálékban.A kismamák számára 1200 mg/nap mennyiség javasolt. Fél titer tej 600 mg fehérjét tartalmaz. 5 dkg sajt 200-400 mg. Zöldségek és gyümölcsök A zöldségek és gyümölcsök a fő C-vitamin források, belőlük keveset raktároz a szervezet. A terhesség alatt megnövekszik a C- vitamin szükséglet, ezért különösen fontos, hogy nap mint nap zöldség illetve gyümölcs alapú ételeket fogyasszunk. Együnk különböző színű zöldségeket, gyümölcsöket, mert mindegyikben más-más vitamin, ásványi anyag található, Sok zöldségben, gyüölcsben vízben oldódó vitaminok vannak, melyeket előkészítésnél, főzésnél és a tárolásnál elveszíthetünk. A párolt zöldségek nagyobb védettséget biztosítanak szervezetünknek, mint a nyersek. A párolástól felpuhul a zöldség sajtfala, így a szervezet könnyebben fel tudja dolgozni a bennük lévő karotinoidokat. A nyers répából a karotionidok mindössze 3-4%-át képes a szervezet értékesíteni, míg a párolt, turmixolt sárgarépának, spenotnak, paradicsomnak ennek ötszörösét.